Próbálom levonni a következtetést… arra jutottam, hogy asszem ítélkezem. És humorral hárítok. Például azt, hogy ítélkezem.
Legalábbis nem nagyon merült fel bennem semmi más a 4 óra gyaloglás közben, csak ez. Hogy mennyire idegesít a csaj a Mária Magdolna jelmezben.
Már amikor megérkezett és bemutatkozott, láttam, hogy nem együtt fogunk megvilágosodni. Eljött egy Inner Walk nevű elvonulásra, úgy, hogy meglepődött, majdhogynem kikérte magának, hogy itt majd gyalogolni kell, betonon… persze, hogy le van írva és videó is van róla. De neki fáj a bokája és egyébként is mi lesz így a groundinggal, meg a nature-rel meg a connectionnel, hol van itt a spiritualitás?
5 perces intermezzo után megegyezett a Monkkal, hogy ő hol fog autentikusan-spirituálisan sétáló meditálni.
Majd jött a másik megvilágosult. Ahmed és Ahmed együtt érkeztek. Ahmed kedves, hihetetlenül sötétbarnaszemű, jó arc srác Dubaiból. Másik Ahmedre már egyik Ahmed bemutatkozásánál felfigyeltem, ahogy a távolba réved áhítatos szemmel és nem győz átszellemültnek tűnni. Majd, mikor rákerül a sor, színpadiasan közli, hogy ő nem tudja mit keres itt, de amikor felmerült benne nemrég a “Who am I?” akkor az Isteni megsúgta neki, hogy ide kell jönnie és most itt van kedves barátjával, egyik Ahmeddel.
Nem tudom, mit mondott neki az Isteni pontosan, hogy oké, hogy ide kell jönnie, de meddig kell maradnia??
Ahmed története nem hosszú. 15 perc papucsban csoszogás után - közvetlen mellettem persze-, lesétált a színről és amikor kb. két óra múlva mosdóba mentem, már a telefonját nyomkodta. Biztos Buddhának üzente meg, amit a 15 perc alatt megmeditált. Aztán el is hajtott pár perc múlva a motorjával.
Mária Magdolna viszont sajnos nem így tett. Az első órában fennhangon szórakoztatta a Monkot a porond előtt a sirámaival, csak hogy mindenki rá figyeljen, aztán mikor végre csöndben maradt és sétálni kezdett, leszakadt az eső a nature-ben, így ráfanyalodott, hogy a tető alatt folytassa az elmélyülést. A 4 órából legalább 3x10 percet gyalogolt, de azt minden második percben óriási tornagyakorlatokkal nyújtotta le a porond közepén, nehogy valaki lemaradjon a mutatványról.
Ha mozgásban volt, nagyonátszellemült arccal meredt egyenesen előre és Szűzmária tempóban andalgott a kövön. A csakráit simogatta vagy napistennő asanakat végzett, amikor meg megunta, - azaz minden fordulónál-, csinált valami mutatványt a porond szélén.
Én meg közben reguláztam az elmém, hogy miazanyámért figyelek rá?? Miért nem a földet nézem 45 fokban, ahogy a drága jó Monk megmondta??? És közben megpróbáltam megfejteni, hogy: miért??? Mit kell ebben most meglátnom?
Egyelőre nem tudok másra gondolni, mint hogy kiütést kapok a figyelem vámpír, áll spirituális dísz sámánoktól…. meg arra, hogy ítélkezem. És narrálok. Sokat.
72 óra múlva talán többet tudok majd.